„- Te, Anya! Én emlékszem ám, milyen volt, mikor még a hasadban voltam!

- Tényleg? És milyen?

- Büdös.”

- Háát, sajnálom. Akkor biztos azért rúgtad ki a bélésem.

- Nem, nem azért. Elég félelmetes volt. Meg fogsz ijedni! Én ott kuporogtam a hasad oldalában, egy vastag éren ücsörögtem, és alattam egy hatalmas vértenger volt. Ahányszor ittál valamit, ömlött a zuhany a fejemre, olyan erősen, hogy én belecsobbantam a vértengerbe. Nem ért le a lábam. És kapálóztam, kapálóztam, aztán egyszer csak kint volt a lábam, és nagyon fázott. Én meg belekapaszkodtam abba a vastag érbe, de valaki erősen húzott kifelé! Aztán kirántottak, és rettenetesen hideg volt! Hát így történt. És azóta itt vagyok. Örülsz?"