Cili (5,5): "- Apa, nézhetünk képeket? Olyan kutyákról, amik nem haltak meg?" Hát jó, most az egyszer! Végül is gyereknap van.  

"Tudjátok gyerekek, régen kiírtak mindenfélét a nyaralókra. Hogy kié a ház, vagy valami hangulatos nevet adtak a kecónak. Kiírjuk,hogy Cili és Szonja lak?" Szonja rezignàltan: "Inkább azt, hogy ELADÓ..."

Az apai iránymutatás az egyik legfontosabb kapaszkodó egy kisgyermek életében. Stabil értékrendet ad, megóv az élet viharaiban, eligazít a felnőtt lét útvesztőjében. Mondok egy példát: "Gyerekek, hoztam málnát. LASSAN EGYÉTEK, mert kurva drága volt!"

"- Na Szívem, milyen lett a hajam? Tartós hajkiegyenesítésen voltam! - Ühüm. Kitépték a felét? - Köszi! Egy vagyonba került.  - Pff! Én ingyen kitéptem volna..."

"- És? Mi volt ma az oviban Szonjus? Milyen napod volt? - Nagyszerű! A Nacconnya belegyömöszölte a bodobácsokat a hintaló fenekébe! És veled mi történt?" Ekkor döbbentem rá, milyen végtelenül unalmas felnőttnek lenni.

Keresztanya belép az ajtón, a két és fél éves Cilke a nyakába ugrik és azt harsogja: "Pati, olyan szééép vagy!" De már robog is utána a nagyobbik ordítva: "Ne higgy neki! Csak azért mondja, mert játszani akar a telefonodon!" 

Az idő múlik, a becsület fogy, bújnak elő az anyajegyek. Egyiknek a szája fölött, másiknak a szeme alatt. Gyermekeim egymást átölelve zokognak: "Nem akarok anyajegyes lenni!!!" Uram vigasztalásképp: "Jajmá' lányok, ne bömböljetek, tudjátok hány híres anyajegyes ember van a világon? Te, Szonja, olyan…

Embert nem ismerek, aki szeretné a meztelencsigákat. A kerttel nem rendelkezők esetében meggyőződésem, hogy ezt az utálatot jórészt az irigység szüli. Sokan vágynának hasonló életre, hiszen a megjelenésbéli hiányosságot bőven ellensúlyozza a mindenfajta kötöttségtől mentes, végletekig hedonista…

Dél-Olaszországban a buszok mindenképp megérnek egy misét. Szimpla Ima ide kevés lenne. A Sorrento-Amalfi part útvonalon –hacsak nem örököltél egy roskatag halászhajót és a cafeteriádban sincs benne egy szigorúan éjfekete yacht használati joga a két másik szélszes kollegával közösen – a kézenfekvő…

Capri gyönyörű májusban, ez minden útikönyvben benne van. De hogy mennyire, azt látni kell, és esküszöm, nem kapok százalékot. Látni kell, és érezni, mert Capri nem csak vizuális élmény, egyszerre nyújt befogadnivalót minden érzékszervnek. Sorrento kikötőjéből többféle mód is kínálkozik a…